2012. április 4., szerda

Babylon - Fény EP (2008, Babylon)

L

Ebben a bejegyzésben egy olyan pesti zenekarról és legsikeresebb kislemezéről mesélek, melyet lehet sokan ismertek, de sajnos (vagy nem sajnos?) nem volt hosszú életű pályája, viszont annál nagyobb alapokat készített elő a zenei pályán mostanra igen ügyesen mozgó fiataloknak, mivel tudtommal mindenkinek lett új zenekara, köztük a Leander és az alterDistrict is.

Amint említettem fentebb is, igen rövid életű volt. 2004-ben, mikor Borbély 'BoCsa' Csaba az ezt megelőző zenekarába énekest keresett, akadt egy vállalkozó, történetesen Köteles Leander. A zenekar nem igazán akart haladni, így feloszlottak, viszont kettejük fejében már megszületett az új project terve, miszerint már csak egy dobosra és basszusgitárosra volt szükségük, majd amint meglettek, már csak egy név kellett, ami végül a Babylon lett.
Telt az idő, majd mint minden más zenekarnál, készültek számok, amiket össze is fogtak kislemezekbe, amikből végül három lett összesen. Egyszerűbb neveket viselő EP06 és EP07, valamint a legnagyobb sikert arató Fény című alkotás született meg általuk. Sajnos a tehetségkutatók, amiken indultak, negatív élményekkel szolgáltak, valamint nem következett be számottevőbb siker, így a zenekart feloszlatták.
"Akkoriban már több volt a magyarázkodás, mint a dalírás és a koncertezés." 
Ezek után Leander az általa még Babylonnak írt Csak Te című számmal megalapozta a zenei életben való jövőjét.


Az első két EP zenei tartalmát főleg Csaba szerezte, ezek az évszámnak megfelelő neveket viselik, valamint az utóbbin megjelent két Karthago feldolgozás is; az Apáink útján, valamint a Requiem is. A harmadik, számukra legnagyobb ismertséget hozó anyag pedig a Fény lett (ez ebben a formában kicsit viccesen hangzik), amit már főként Leander készített el, interjúkból kiindulva Csaba 'alkotói válságából' kifolyólag. Erről kicsit többet fogok beszélni, mivel ez lett a legsikeresebb alkotásuk, plusz a szerző mostani anyagaihoz képest sincs óriási különbség, szóval aki szereti a Leandert, az ezeket a dalokat is fogja. Tudom, hogy sokan nem szeretik, de hasonlítani fogom a mostanihoz, mivel eléggé hasznos dolog ahhoz, hogy valaki be tudja határolni. 
A kislemez számai a következők:
  1. Fény
  2. Bennem Még
  3. Szétesőben (Sonic Syndicate cover)
  4. Új Nap
  5. Égi Vágyak
  6. Fényév Távolság (Padlás)
Az első szám máris a címadó dal, ami elég erősre sikeredett. Az első riff máris üt, valamint Leander hangja már akkor is óriási volt. Hallható a dallamokból az, hogy a mostani számokban is felhasználja a régi anyagait, mivel felismerhetjük benne a Két Világ Köztben is szereplő 'Fényből jöttem, fénybe vágyok, kereshettek, de nem találtok!' szöveget, bár újabban egy kis módosítással. Következik a Bennem Még, az elején szintén erős dallamokkal, bár számomra az énektémák még nem annyira kiforrottak, mint most, viszont már vannak jó dolgok. Kicsit obszcén szöveg is szerepel benne ('Hogy lehettél ekkora f@sz?'), engem az kicsit zavar a magyar dalokban.
Amint láthatjuk, ezen a korongon is helyet kapott nem kevesebb, mint két feldolgozás is. Az első ezek közül a Sonic Syndicate Denied című száma átalakítva magyarra. Párhuzamosan nézem vele az eredeti szöveget, hogy tudjak hozzászólni, ugyebár tükörfordítással elvileg nem lehet túl jó dolgokat kihozni, viszont ez egy tökéletes ellenpéldája annak, hogy hogyan tartsuk meg a szöveg eredeti jelentését és írjuk át a saját nyelvünkbe úgy, hogy tökéletesen passzoljon.
Az Új Nap szerintem már erősen hasonlít a mostani Leander számokhoz, a zongora is szerepet kapott már az elején, valamint az utolsó refrén előtt is felcsendül egy gyönyörű dallam. Megint csak azt tudom negatívumként említeni, hogy a verzék éneki része nem elég kiforrt, viszont a refréneknek már igazán nagy erejük van ezekben a számokban is. Az ötödik az Égi Vágyak, amiben szintén melodikusabb a kezdés, zongorával és gitárral, majd a refrénnél bejön a dob és a basszus is. Ez a szám szerintem tökéletes, óriásit énekel benne Leander is, teljesen profi az egész.
Elérkeztünk a záró nótához, ami egy újabb feldolgozás, amiről kijelenthetjük, hogy nem a legegyszerűbb darab, gyönyörű szám, talán a Padlásból a legismertebb. Mivel én is zongorázok, és oda vagyok az intenzívebb vagy dallamosabb basszusért, így egyszerűen imádom ezt a számot. Igazából nem bántam volna, ha nem csak zongorával lett volna végigkísérve, hanem beléptek volna a többiek is és kihoztak volna belőle valami újkeletű dolgot.

Közreműködő zenészek:
Köteles Leander - ének / gitár / zongora
Borbély Csaba - gitár
Cserdi Imre - basszusgitár
Zsiga Pál - dob

8

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése