Rival Sons - Head Down (2012, Earache)

Körmendi Roland

Tavaly sok gyerek született, hatalmas felháborodást keltett, hogy nem lett világvége december 21-én, Magyarország alkohol fogyasztása továbbra is jelentős maradt, a nagymama sütije még mindig tízszer lekörözi a bolti csomagoltat... és nem utolsó sorban nagyszerű lemezek láttak napvilágot. Ugye, hogy ugye? Egy szó, mint száz, egy olyan korongról fogok írni, mely nálam 2012 legjobbja! Méghozzá vitathatatlanul! Vigyázat, hosszú és céltalan (?) ömlengés következik!

A Rival Sons 2008-ban alakult a napsütötte Kaliforniában. Onnan rossz zene nem jöhet, gondolhatták a srácok, igazolva Ray Manzarek (The Doors) még a hatvanas évek második felében elhangzott szavait. Scott Holiday gitáros, Michael Miley dobos, és Robin Everhart basszer persze nem akartak instrumentális blues-t játszani, ezért elkezdték törni kis kobakjukat, hogyan is találják meg a legmegfelelőbb énekes-frontembert. Miley hallott már Jay Buchanan felől, így a MySpace adta lehetőségekkel élve felvette a kapcsolatot az énekessel. Megszületett az azóta is változatlan felállás.

Rival Sons (b-j): Scott Holiday gitáros, Jay Buchanan énekes,
Michael Miley dobos, Robin Everhart basszer

Zenéjük a blues gyökerekből táplálkozó dögös, "puncinedvesítő" hard rock. Bizonyám, a srácok zsigerből vágják a hallgatóság elé a jobbnál jobb nótákat, és a magas színvonalat élőben is gond nélkül produkálják. Sőt úgy még magával ragadóbb a banda, mint amikor otthon üvölteted a hifit, és a szomszédok megőrülnek az ordibálástól meg asztalon dobolástól. Bocs lakótelep? Nincs bocs, a hiba az ön készülékében van!

Beismerem, úgy vártam az új lemez "coming out"-ját (szeptember 14.), mint az ember legjobb barátja (igen a kutyáról beszélek, nem a sörről) a jutalomfalatot. És bizony megérte, nagyon megérte! A rajongók megkapták előzetesként a Keep On Swinging dalocskát klip formájában, amelynek hatására mindenki másodpercenként csettintett. Ez egy igazi "Rájvölszonszos" tétel: egyszerű, de mégis hatásos gitártémával, előretolt basszusjátékkal, energikus dobolással, és a Robert Plant örökségből merítő énekléssel operál.

Na és itt álljunk meg egy szóra! Aki ismeri a csapat eddigi munkásságát, ugyanazt érezheti, mint én: lemezről lemezről fejlődnek. A 2011-es Pressure & Time nagyrészt egyszerűbb, rövidebb dalokat hozott - a legtöbbet árulkodó adat a mindössze 30 perces játékidő melletti 10 track. Ehhez képest a Head Down nagy változást hozott, ugyanis több a kisérletezgetős téma, illetve nem féltek 8 perces tételt sem írni. Sokan mondják, hogy azt az utat járják be, mint anno a Led Zeppelin - szép lassan az egyszerű blues-rock átalakul egy végtelenül kiegyensúlyozott, de mégis több műfaji sajátosságot felvonultató szuper-rock produkcióvá. Van benne ráció!

De vissza az eredeti csapáshoz, alább a szerintem legjobb pillanatokról lehet olvasni:

You Want To – Igazi bulizós, pörgős, koncert-kedvenc lesz belőle!

Until The Sun Comes - Hihetetlen, hogy egy jó értelemben vett primitív nóta, hogyan tud ennyire gondolkodás nélkül az ember agyában ragadni. Faja klip is készült hozzá!

Rival Sons

Run From Revelation - Micsoda energia bomba, a kutyafáját! Jay szájából csak úgy repkednek a magas hangok, és azok a leállások slide gitárral...

Jordan - Libabőrös ballada, minden a helyén van. Hosszú, de mégsem unalmas.

Manyfest Destiny (pt.1.) - Ezt még Jimmy Page-ék is nyomták volna minden koncertjükön! Látom magam előtt, ahogy tekereg a kígyó, miközben spanglit szívok, és megnyílik előttem a menny kapuja, ahol hagyom elszállni lelkem a szabadba. A gitárszóló extázis!

True – A Rainbow már megmutatta nekünk, hogyan kell minimalistán, de nagyszerűen bejezni egy lemezt (Rainbow Eyes). Itt is pontosan ugyanez a helyzet! Zsebkendőket bekészíteni, az érzelmek garantáltan elszabadulnak.

És vége. Régen hallottam ilyen tökéletes anyagot a stílusban, ebben az évben csak a Black Country Communion Afterglow-ja lehetett partiban velük nálam, de Glenn Hughes-ék most alulmaradtak (bár jó nagy maflást kaptunk tőlük).

És hogy mikor lehet elkapni őket koncert formátumban? Az eddig ismert dátumok sajnos még nagyon távol esnek tőlünk, de bizakodó vagyok, hogy a tavalyi bécsi koncert után hozzánk is ellátogatnak. Részemről pálinkával és jóféle csípős házi kolbásszal várnám őket, az biztos!

10

Tracklist

1. Keep On Swinging
2. Wild Animal
3. You Want To
4. Until The Sun Comes
5. Run From Revelation
6. Jordan
7. All The Way
8. The Heist
9. Three Fingers
10. Nava
11. Manifest Destiny, part I.
12. Manifest Destiny, part II.
13. True

Rival Sons a Facebook-on, és a zenekari weblap