BB
 |
| Reason-X |
Eléggé hideg volt az idő odakinn, az estét megnyitó, helyi Reason-X ennek megfelelő vehemenciával foglalta be a színpadot. Tatabányai zenekar lévén a legtöbb ember rájuk volt kíváncsi. Vegyesen gyalultak saját számokat (melyek Killswitch Engage/Bullet For My Valentine/Avenged Sevenfold hatásokról árulkodnak), és feldolgozásokat. Rögtön egy saját szerzeménnyel kezdtek, majd egy korrektül elkent, bár kurtán-furcsán véget ért BFMV-dal után a System Of A Down Sugar-jának szaladtak neki a srácok, ahol sajnos kijöttek a vokális hiányosságok - Gál Rajmund énekes üvöltései rendben vannak, de a tiszta orgánumon még akad csiszolnivaló. Kovács "Pumi" Norbert és Kirschner Ádám gitárosok (utóbbit már ismerhetitek, ő a Die Before Breakfast egyik bárdistája is) játéka és vokáljai jók voltak, bár Ádám mikrofonja nem nagyon szólt kifelé. A Boltsek Erik és Árvai Máté alkotta ritmusszekció jól tette az alapokat a zenekar alá. Összességében ígéretesek a srácok, de mintegy fél év múlva biztosan érettebb, kidolgozottabb produkciót láthatok majd tőlük.
 |
| Animid Effect |
Az örvényesi Animid Effect soraiban az a Greskó Károly az énekes/szólógitáros, aki az este folyamán az Éjfény bőgőseként még egyszer a színpadra állt. Progos, borongós zenéjüknek határozottan volt egyfajta avantgarde jellege, emiatt Kátai Tamás munkássága is beugorhat magyar földről, de mindez inkább csak egy íz ebben az összetett muzsikában. Már a második dallal megvettek, nem utolsósorban a kiváló refréntémának köszönhetően. Az Erdő pedig azt is megmutatta, hogy Greskó úr szólógitárosként sem vall szégyent, egy piszok feelinges szólót eresztett el. Két feldolgozással zártak, egy közepesen elnyomott Smooth Criminallal (melyben hatalmasat melózott Steixner Máté dobos, és amelyben a másik hathúrost kezelő Fekete István szólózott hangszerén), valamint a Killswitch örökérvényű klasszikusával, a The End Of Heartache-kel (bár itt egy jókora fekete pontot kell bevésnem Balogh Márton billentyűs/sampleresnek, amiért kihagyta azt az ordító ziccert, hogy a refrénben egy azt még monumentálisabbá tevő futamot játsszon, jól játszották el a dalt). Engem meggyőzött a zenekar, ha jönnek még, kíváncsi leszek rájuk.
 |
| Éjfény |
Az Éjfény kezdésekor már csak alig pár ember lézengett a teremben. Max tízen-tizenöten lehettünk, de közelebb csak néha-néha merészkedett valaki, sokszor egyedül alkottam az első sort. Pedig nagyon jól szórakozott volna, aki betéved a zenére. Bár a hármasban kiálló csapat igényes, minőségi muzsikája nem bulizós rockslágerekből tevődik össze, az ilyen zenének is meg kéne lennie a közönségének. De tudjuk be az egészet annak, hogy nem túlságosan ismerős még mifelénk a veszprémi csapat. Ezen az ehhez hasonlóan remek koncertek hamarosan változtathatnak, köszönhetően az olyan régebbi daloknak, mint a Lélekvesztő, a Szólíts meg!, esetleg a zenekar egyik legjobbja, a Hús, illetve az új album olyan gyöngyszemeinek, mint a Hangok vagy a Simulékony.
 |
| Éjfény |
Mindenesetre tök szimpatikus volt, ahogy a szerény nézőszámnak fittyet hányva nyomultak. Takács Árpi énekes/gitáros mániákusan riffelt saját félig saját készítésű gitárján, emellett hozta a szokásos grimaszait és a király szólókat, és baromi jól énekelt, mint ahogy Greskó Károly is könnyedén feltalálta magát a szokásosnál kevesebb húron. A csapat igazi ereje azonban érzésem szerint (most jön a szakmázás) Szabó Dániel dobos, aki iszonyatosan lazán, mindemellett fölényes eleganciával ütötte le a nehezebbnél nehezebb témákat. És még mindig csak tizenhét éves! A srác szerintem a legnagyobb magyar tehetségek egyike, többek között Tajti Vince (Xplode/Hellalive) mellett.
Egy remek lemezt egy remek koncerttel mutatott be az Éjfény, bár az igazi lemezbemutató majd a Crazy Mamában lesz, de oda sajnos munkahelyi kötelezettség miatt nem tudok eljutni. Ahogy már írtam is a lemezkritikában, a mellékletes megjelenéssel egy szélesebb tábor elé léptek ki a srácok, és ennek köszönhetően idővel talán a hasonló koncerteken is több embert vonzanak majd. Én szurkolok nekik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése