Interjú: Dorothy

BB

Nagyon kevés csapat mondhatja el magáról, hogy egyéves születésnapjára már túl van nem egy és nem két koncerten az ország egyik legjobb zenekara, a domoszlói Road előtt, rögzíthette a dalait a SuperSize stúdió falain belül, valamint egy profi klippel is közönsége elé állhatott. A gyöngyösi Dorothy viszont igen, és a nem mindennapi sztori az én fantáziámat is megmozgatta. Szerencsére a lányok (merthogy három roppant fiatal és dekoratív hölgyről van szó) készségesen átvették velem a banda eddigi életútját, valamint egy kicsit kitekintettünk a jövőbe is. Dodóval (bőgő/ének), Brigivel (gitár) és Klóval (dob) ezúttal nagy sajnálatomra csak e-mailen sikerült beszélgetnem, de remélem, hamarosan élőben is elcsíphetem őket. 

Dorothy (b-j): Brigi gitáros, Klo dobos,
Dodo énekes/basszusgitáros

Régóta együtt zenéltek? 

Brigi: "2011 őszén hoztuk össze az első próbánkat, igazából előtte nem nagyon ismertük még egymást, szinte csak látásból és persze párszor beszélgettünk, de ennyi. De ez az első próba meglepően jól sikerült. (mosolyog) Hogy pontosak legyünk, most októberben lettünk egy évesek és igen, volt ünneplés!" (mosolyog)

Mindig is ti hárman alkottátok a Dorothy-t?
Dodo: "Az elejétől hárman voltunk, csak egy dolog változott, mégpedig a felállásban. Amikor először találkoztunk, hogy zenéljünk, Brigivel még mindketten gitároztunk. Szóval az volt a kérdés, hogy keresünk még egy basszusgitárost, vagy valaki átvállalja magára a szerepet. Brigi már régebb óta gitározott, nekem meg mindig is jobban tetszett a basszusgitár, és ugye az ének mellé jobban is fekszik, így hogy csak egy gitáros van, akinek szólóznia is kell. Szerencsére a próbateremben volt épp egy bőgő, és már az első próbán gyorsan a kezeim közé vettem."

Miért pont Dorothy lett a zenekar neve?
Klo: "Az elején annyira nem is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, inkább azon voltunk, hogy minél jobban összeszokjunk, aztán amikor felmerült a lehetséges első koncert időpontja, ki kellett találnunk valamit… Volt sok ötlet és mindegyikhez volt pro és kontra érv, így már nem is lehetett igazi egyik sem. Az a jó név, amire minden tag rábólint elsőre. A Dorothy név az én ötletem volt és hogy honnan jött, arról már fogalmam sincs. Passzolgattuk egymásnak a neveket, és az enyémek között ott volt ez is, mindenkinek tetszett, így megtartottuk. (mosolyog) Reméljük, egyszer Ózzal is összefutunk."

Régóta zenéltek?

Dodo: "Együtt ugye több mint egy éve, de Briginek is és nekem is volt már előtte egy kis tapasztalatunk. Mindenkinek megvolt az „otthoni” zenekara, de amint összetalálkoztunk lassan leszakadtak rólunk, mert tudtuk, hogy ez az, amit nagyon komolyan szeretnénk venni, és igazán csinálni. Brigi is gitározott egy pár éve már amikor összehoztuk a Dorothy-t, én pl. fél éve gitározhattam akkor, és így váltottam a basszusgitárra. Klo inkább tanárokhoz járt, és gyakorolt, azt pontosan nem tudom miért nem dobolt más együttesben előtte. Ő inkább kivárta amíg rendesen megtanul játszani." (nevet) 

Dorothy

Mik a kedvenc zenekaraitok? Kik hatottak rátok leginkább?

Dodo: "Nekem az első rockzenei hatásom szerencsére a magyarok közti legnagyobb volt, mindössze 9 éves koromban, a Tankcsap-da. Aztán elkezdtem a punk irányába terelődni, mint pl Prosectura, Macskanadrág, Distillers, Skafunderz, No Doubt (régi), Hole, Rancid, Blink 182, amit pedig még szívesen hallgatok: Guano Apes, Static-X, Mangod, Limp Bizkit, Nirvana, Alice In Chains, stb. Személy szerint legjobban Kurt Cobain hatott rám, drága feleségével, Courtney Love-val együtt, valamint a Distillers énekesnője, a mostani Spinnerette (az ex-RHCP dobos Jack Irons és a híres multiinstrumentalista/sessionzenész Alain Johannes csapata - a szerk.) frontembere, Brody Dalle. (mosolyog) De természetesen még innen a környékről is tudnék zenekarokat mondani, mint pl. a Roadot akik már rengeteg titkot és fortélyt elárultak nekünk."

Brigi: "Merem állítani, hogy hármunk közül én hallgatom a legkeményebb zenéket, mint például Bring Me The Horizon, Sonic Syndicate, Caliban, Suicide Silence, Avenged Sevenfold, My Chemical Romance, Stone Sour, Slipknot és hozzájuk hasonlók. (mosolyog) Persze az én lejátszási listámon is szerepel Road, Limp Bizkit és még pár hazai előadó, mint az Alvin és a mókusok, Leander Rising, Subscribe."

Klo: "Én nagyon vegyes felvágott vagyok ilyen téren. Szeretem a régi klasszikus rockot, de egyik legnagyobb kedvencem pl. a Mötley Crüe. Tommy Lee-t a mai napig imádom, és hálás vagyok, hogy (eddig) kétszer láthattam is élőben őket az egész zenekarral. Amiket mostanában hallgatok: Adrenaline Mob, Foo Fighters, Nickelback, Mötley persze, Slash, Darkest Hour, Black Label Society, Avenged Sevenfold… De abszolút nyitott vagyok a lágyabb dolgokra is, bejön Pink új albuma, néha Adele is beficcen, szeretem Stinget. Hangulatfüggő is a dolog… Ma reggel pl. az új Linkin Park albumot hallgattam. Magyarok közül a Tankcsapda volt számomra mindig meghatározó."

Úgy tudom, jó cimboraságban vagytok a Road zenekarral. Hogy haverkodtatok össze?
Brigi: "Én domoszlói vagyok, szóval a srácokkal már többször összefutottam, de igazából Goyához jártam gitározni, így sikerült „összemelegedni” velük. (mosolyog) És amikor egyszer beszélgettünk, szóba jött, hogy pár utcával arrébb zenélgetünk mi is a csajokkal és kíváncsiak lettek ránk, átjöttek, meghallgattak minket, kisegítettek pár cuccal, és azóta Dodo és Klo is összehaverkodott Mátéékkal."

Dorothy

Milyen volt a SuperSize-ban stúdiózni? 

Klo: "Ez az első komoly stúdiómunkánk. Mindenkinek szokatlan helyzet volt, izgultunk, hogy mi sül ki belőle, megálljuk-e a helyünket. Szerencsére olyan emberekkel dolgozhattunk együtt, akik minden támogatást megadtak ahhoz, hogy flottul menjenek a dolgok. Azért jó a SuperSize-ban dolgozni, mert olyan, mint egy nyaralás… Pár napra becuccolsz a stúdió alagsorába, és bár dolgozni mész, de ez mégsem olyan munka, mint amit a hétköznapokban csinálsz… Ez teljesen más. Elfáradsz, de közben mégis feltöltődsz. Voltak jó és nehéz pillanatok, de életre szóló élményként nyugtáztuk mindannyian."

Két számot már elérhetővé tettetek, de mi lesz a Szívparancsolat sorsa? 

Brigi: "Még nem került nyilvánosság elé, egyelőre csak a koncerteken hallható, a többi új dallal együtt. Valójában a SuperSize Recordingban négy dalt vettünk fel, úgyhogy lesz még mit előhúzni a tarsolyból." (mosolyog)

Nagyon tetszett a Fejjel lefelé klipje. Meséljetek a forgatásról, légyszi! 

Dodo: "Köszönjük, örülünk neki! (mosolyog) Szerintem mindenki nevében beszélhetek, hogy fogalmunk sem volt, mit kezdjünk a helyzettel először, úgyhogy egy kis lelkesítőt megittunk előtte, hogy ne érezzük furcsán magunkat. (mosolyog) Én annyira el voltam gondolkozva reggel, hogy még a gitáromat is otthon hagytam, szerencsére volt, aki feltegye a kérdést, hogy az megvan-e. (nevet) Aztán amikor már sokadszorra forgott a kamera, egyre jobban belejöttünk, és már alig várjuk, hogy minél hamarabb forgathassuk a következőket, a kezünkben egy kis tapasztalattal."

Eddig is elég pörgős volt már az évetek. Merre lesztek még láthatóak idén?

Klo: "Idén két bulink lesz még, az egyik Jászberényben december 8-án, a Magor és a Holtidő zenekarokkal, a másik pedig december 29-én, Budapesten a PeCsában, a Tetoválók Éjszakáján, ahol többek között a Hooligans, a Ganxsta Zolee és a Kartel, és a Blind Myself is zúzni fog. Azt hiszem, az a buli lesz nekünk az igazi évzáró mulatság! Nagyon készülünk rá, hiszen nem minden ennyire „friss” zenekar mondhatja el, hogy már zenélt a PeCsában… Én nagyon várom!"

Mik a távlati terveitek? Hol látjátok a zenekart 2015-ben?

Brigi: "Én a színpadon látom magunkat. (nevet) Legalábbis szeretném, hogy így legyen és ez is az elsőszámú cél, továbbá az, hogy minél több emberhez jusson el a zenénk és minél többen bulizzanak velünk a koncertjeinken."

Mindenkitől megkérdezem, mert szerintem érdekes téma - mit gondoltok a letöltésekről? Hosszú távon árt a zenének, vagy jót tesz neki?

Dodo: "Huhh, hát ez nehéz kérdés, mert az ember magából indul ki, meg abból amit hall és lát a környezetében. Nem hiszem, hogy manapság Magyarországon az lenne az első, hogy valaki CD-t vásároljon, vagy pénzért töltsön le zenéket, főleg nem egy olyan előadótól, akinek még nincsen neve a szakmában. Persze teljesen más a helyzet, ha már van amire lehet építeni, van közönsége az embernek akik esetleg már várnának egy ilyen felvételt."

Dorothy

Brigi: "Úgy gondolom a CD-k ideje lejárt. Ma már sokkal többen letöltik a zenéket. Ez egyáltalán nem árt a zene-karoknak vagy a zenének, ugyanis így lehet, sőt biztos, hogy olyanok is letöltik a lemezt, a hanganyagot, akik nem is ismerik az adott zenekart, előadót, de kíváncsiak rá, hogy vajon milyen lehet. És ha csak CD formában lehetne hozzájutni, nem vennék meg csak kíváncsiságból."

Klo: "Én ezen a téren régimódi vagyok. Ha van egy kedvenc előadóm, akkor szeretem a kezemben tartani a hanganyagukat. Kíváncsi vagyok a borítóra, a szövegkönyvre, és szeretem a többi közé tenni a polcra. Nyilván tisztában vagyok vele, hogy a CD eladások száma borzasztó alacsony és nem is fog változni pozitív irányba. Én sem veszek, vettem meg mindent, amit szerettem volna, nem is tudtam volna, de mindig jól esett, ha összejött. (mosolyog) Ebben a világban már tényleg egyszerűbb letölteni, több réteghez, sokkal több emberhez eljutnak így a dalok. Ez a jövő…"

A végére egy könnyedebb kérdést tennék fel: csinos lányokként hogyan küzdötök meg a hímnemű rajongók rohamával?

Klo: "A virágot és az ajándékokat mindig az öltözőbe kérjük... (mosolyog) Csak vicceltem. Abszolút helyzetfüggő a dolog. Szerencsére még nem találkoztunk durvábban fellépő férfiakkal, akik esetleg némi alkoholos befolyásoltság miatt nem megfelelő szavakkal illettek volna minket. Inkább úgy mondanám, hogy vannak bókok, levelek, amik persze jól esnek. Kedvesen reagáljuk le, megköszönjük, mosolygunk… és az öltözőbe kérünk mindent… Vagy ezt már mondtam?!" (mosolyog)

A Dorothy zenekar Facebook-oldala