2012. június 4., hétfő

Sabaton - Carolus Rex (2012, Nuclear Blast)



Baucsek Rajmund


2012 május vége fontos dátumnak számított az idei zenei megjelenések terén. Megjelent (több kiadásban) a messzi észak egyik legnagyobb metal egyénisége, a Sabaton új albuma, a Carolus Rex. A svéd csapat manapság az egyik legismertebb, legtöbbet koncertező banda, népszerűségük elsősorban a zenei teljesítmény és az egyedinek számító történelmi témájú zenéinek köszönhető. Új sorlemezük azonban új dimenziót jelent munkásságukban. 


Eddig elsősorban a világháborúk korszakáról szóltak dalaik, megjegyzem kiváló minőségben és remek dalokkal (Ghost Division, Attero Dominatus, Uprising, Cliffs of Gallipoli stb.) ajándékozva meg a metalt szerető közönséget. Ezen albumuk azonban saját magukról, a svéd nemzetről, egészen pontosan az északi ország egyik legdicsőbb korszakáról, mintegy két évszázadról szól. A csapatról még annyit érdemes elmondani, hogy nagy változások történtek a házuk tájékán. Az együttes tagságának 2/3-a búcsút intett a csatametalosoknak. Ez az anyag azonban még az ő szereplésükkel készült el, a minőségen pedig mindez meglátszik, mint ahogy majd lentebb látható lesz. Az eredeti alapcsapatból a karakteres énekes Joakim Broden maradt, valamint hű bajtársa, Par Sundstrom basszusgitáros. A lemezről annyit érdemes tudni elöljáróban, hogy abszolút mindenkinek szánták. Mire is gondolok? A fiúk kedveztek saját népüknek és a lemezt kiadták svédül, de természetesen angolul is megjelentették a korongot. Jelen sorok írója ez utóbbit vette górcső alá. A lemez kereken 45 perc hosszúságú, persze a bónuszok nélkül.


A Sabatonra mindig jellemző volt a hatásos kezdés, a szép intro most sem maradhatott ki, majd a közel fél perces bevezető után egy irgalmatlan nagy kezdéssel belovagol a svédek nemzeti királya Gusztáv Adolf, akit Észak Oroszlánjának is neveznek. Róla szól az első dal a Lion from the North, amely lényegében összefoglalja a legendás király tetteit, mindezt remek találásban, kiváló gitárszólókkal, kórussal és Joakim egyébként remek hangjával. A szám lüktet, de a második fele számomra a leghatásosabb, ami a hölgykórussal a számot remekül megdobja hangulat terén. Nyitódalnak tökéletes. A következő track lényegében már a 30 éves háború időszakában játszódik, Gusztáv Adolf egyik nagyszerű győzelmét megörökítve Breitenfeld mellett. Erőteljes szám, méltó emléket állít a svédek győzelmének, királyuknak. Az album egyik legepikusabbra sikerült darabja a Gott mit Uns. Egyébként érdemes megjegyezni, hogy pár sor erejéig vendégénekes is szerepel a számban Peter Tägtgren (Hypocrisy) személyében, aki egyébként a lemez producere is volt egyben. Az epikusságot némileg megtörve a következő tétel a háború egy másik oldalát is bemutatja. A Lifetime of War egy elgondolkodtató szám a 30 éves háború hatásairól, borzalmairól, amikor Európa nagy része lángolt a háborúnak köszönhetően. A dal mondanivalója jól összefoglalható pár sorral, hogy a háború idején, ha a halállal kell szembenézni, nem számít, hogy rossz vagy jó, gazdag vagy szegény valaki, mindenki egyenlő. Az egyik kedvencem az új albumról. De nincs idő a megállásra, ismét a harcok közepében találjuk magunkat. A nemes egyszerűséggel 1648-nak elnevezett szám a háború utolsó évének egyik híres ostromáról szól, amikor a svédek be akartak venni Prágát, azonban ez végül nem sikerült. A Sabaton mindezt kitűnően fogalmazta meg és zeneileg is megtámogatta, egy újabb epikus, lendületes dal kerekedett ebből ki. Ezzel véget ért a lemez egy nagyobb egysége, ezt követően a lemez „keresztapja” a híres XII. Károly élete kerül bemutatásra. Ennek az egységnek az első tétele az album hatodik dala a Carolean’s Prayer, amely meg kell, hogy valljam a lemezről azon kevesek egyike, amely első pár hallgatásra nem tetszett, viszont ez változott sokadszori hallgatás után. A dal legzseniálisabb része a svéd nyelven énekelt rész, amely nagy hatást vált ki a lüktetésével, ritmusával, és az amúgy átlagos dalt jelentősen megdobja. A harci indulónak is beillő szám után következik a címadó dal, a Carolus Rex, amely XII. Károlyról szól, akit a svédek a mai napig tisztelnek, szintén nemzeti királynak tartanak, hibái ellenére. A számot korábban is lehetett már ismerni, az első single volt a lemezről. Akkor is tetszett a monumentális zenei megkomponáltsága és a szövegvilága, de így az albumon is remek, és az egyik kedvencemmé vált. A Sabatontól elvárható minőség zenei téren ebben a számban is kijön, remek gitárriffek erősítik a dalt, és Joakim is remekül teljesít, az angolsága mintha erősödött volna a korábbi lemezekhez képest.



Az isteni kiválasztott XII. Károly egész uralkodása lényegében harcokból állt. Ennek a következő két szám állít emléket. A címadó tételt követő Killing Ground egész egyszerűen zseniális, nagyon összerakott dal. A zenekar a korábbi albumaihoz képest újításokat is alkalmazott, ennek egyik példája az előbb említett dal. Harcias, az 1706-ban lezajlott és a szászok felett svéd győzelemmel végződött fraustadti csatát kiválóan leíró számról van szó. Tízes osztályzat jár. Akárcsak a következő dal, a Poltava részére, amely a személyes kedvencem. Ez minden ízében Sabaton. Van itt minden: hősiesség, túlerőben lévő ellenfél, egy semmitől sem visszariadó nagy király. A szám tetőpontja a refrén, hihetetlenül jól eltalált. A csata, mint a történelemkönyvekből ismert a svédek vereségével zárult. Ezt követően Svédország hanyatlani kezdett, erről szól az utolsó előtti dal, a Long Live the King, amely a vakmerő, de végső soron elbukott XII. Károlyról szól. Ahhoz képest, hogy ez egy tulajdonképpen bukást megörökítő dal, nagyon is felemelő, és a svéd srácok inkább a jóra emlékeznek. Egy újabb kiváló, helyenként kicsit lassú, melankolikusabb dal, kiváló kórussal megtámogatva. Az utolsó szám, a Ruina Imperii méltó lezárása az albumnak, és nem szól másról, mint hogy mi történik Svédországgal Károly halála után. Az album egyetlen svéd nyelvű dala. Mindezt kiválóan előadva, bár talán sok újdonságot nem mutatva, kicsit talán a kezdést tekintve a korábbi Sabaton albumok egyes számaira emlékeztet a dal, viszont ez is nagyon megfogott, még ha alapvetően szomorú dologról, a svéd nagyhatalom elmúlásáról is szól.



A svéd verziót is meghallgattam és bár svéd tudásom finoman szólva hiányos, de ugyanezeket a fenti megállapításokat tudom mondani. A svéd metalosok, akik szeretik a Sabatont, imádni fogják ezt a hazafias albumot. A 11 dal mellett a különböző verziókhoz jártak bónusz számok is, egészen pontosan három. Azt kell, hogy mondjam, hogy a feldolgozásokat mindig óvatosan kell kezelni. Az örvendetes és dicséretes, hogy egy zenekar tisztel egy másik bandát, a kérdés, hogyan tudja saját stílusában előadni a számot. Az In the Army Now című klasszikus Status Quo-dal „sabatonosítva” remek (a számot is kiválóan megválasztották, illik a Sabaton témáihoz), viszont egyik kedvenc bandám, az Amon Amarth Twilight of the Thunder God feldolgozása  kicsit gyengébb, az eredeti azt kell mondjam sokkal jobban  átjött. A harmadik feldolgozás a népszerű német csapat, a Rammstein egyik kultikus száma a Feuer Frei a kettő között mozog. Joakim hangja szuper, de itt zeneileg van gondom a feldolgozással.



Mindent egybevetve érdemes volt várni a svéd banda legújabb albumára. Ez a teljesítmény egy nagyon erős kilencest ér, mert bár noha nem reformálták most sem meg a power metal terepet, de kiválóan csinálják azt, amihez értenek. Történelemről kiválóan énekelni és zenélni.


Baucsek Rajmund

9

Tracklist:

  1. Dominium Maris Baltici
  2. The Lion From The North
  3. Gott Mit Uns
  4. A Lifetime Of War
  5. 1648
  6. The Carolean's Prayer
  7. Carolus Rex
  8. Killing Ground
  9. Poltava
  10. Long Live The King
  11. Ruina Imperii

2 megjegyzés:

  1. Hát én nem vagyok ennyire lelkes. A dalok jók, és tartanak végig egy bizonyos szintet, de maga a stílus már a nyolcvanas években is ciki volt. Majd a FEZEN-en jót bulizunk rá, de ennél sztem nem ér többet.

    VálaszTörlés
  2. Szerintem meg egyértelműen a legjobb Sabaton album. 10/10

    VálaszTörlés