BB
Alig pár hónapja találkoztam először a Die Before Breakfast zenekarral, egy Roxxy-s klubbuli keretében (írtam is a koncertről), és már akkor beszéltünk róla, hogy ebből előbb-utóbb interjú lesz. Hát, lett is. A dolog apropója, hogy nemrégiben kijött a srácok első EP-je, Our Final Standing címmel. Ennek kapcsán koccantam a srácokkal a Roxxy-ban, és Dominikék nem is voltak restek, készségesen válaszoltak kérdéseimre. Bár a csapat teljes tagsággal felvonult, legtöbb alkalommal az énekes Dominik, a bőgős Krisztián, és a dobos Martin vállalkozott a válaszadásra.
"A csapat 2008-ban alakult, mára az egyetlen alapító Martin maradt - kezdett bele a sztori felemlegetésébe az ujjait négy húron tornáztató Krisztián. - Dominik csatlakozásakor még csak négyen voltak a srácok, legutolsóként Ádám lépett be tavaly ősszel, onnantól számítjuk a jelenlegi felállás megszületését."
Die Before Breakfast (b-j): Simon Krisztián basszer, Kirschner Ádám gitáros, Gombik Dominik énekes, Sirkó Martin dobos, Frák Tamás gitáros |
Ez az EP az első hanganyagotok, ugye?
"Ez az első komolyabb felvételünk, de rendelkezünk két régebbi számmal is, amelyek jobbára iránykeresésül szolgáltak, valamint a koncertek lekötését segítették - válaszolt Dominik. - Természetesen, aki eljött a koncertre, többet is láthatott belőlünk, de aki teszem azt egy közösségi site-on bukkant ránk, az is képet kaphatott a muzsikánkról ezeknek a felvételeknek köszönhetően."
"Azért tudni kell, hogy ezeket a demókat még az előző felállás készítette, tehát elég régi a történet, a zenei tudás még eléggé hiányos volt - szúrta közbe viccelődve Martin."
Mit érdemes tudni az EP-ről?
"Augusztus elején/közepén vettük fel az anyagot egy hét alatt Pesten, a Revolver Sound stúdióban - darálta le egy levegővel a legszükségesebbeket Krisztián. - Öt dalt akartunk, ennyi is került fel. Az intró mondjuk lemaradt, de azt amúgy sem terveztük különösebben. Úgy voltunk vele, hogy ha elkészül, felkerül, ha nem, hát az se baj. Ádám nélkül, négyesben vettük fel az anyagot egyébként."
"A felvételek alatt született egy werkfilm egyébként, de az csak egy metszet, egy kivonata annak a töménytelen röhögésnek, hülyeségnek, ami a stúdiózás közben történt. Ez publikus, ez jutott át a rostán - nevetett a géppuskakezű dobos."
"Zsolti, a hangmérnök abszolút pozitívan állt hozzánk amúgy, és mivel először voltunk komolyabb stúdióban, nagyon sokat segített is nekünk - merült bele a technikai kérdésekbe a basszusgitáros. - Lehető-ségeinkhez mérten törekedtünk a legjobb hangzás kialakítására. Tudjuk, hogy van még ezen mit foltozgatni, de úgy gondoljuk, hogy első anyagként megállja a helyét."
"Ez amúgy megint egy jó tanulság volt, mire kell még jobban figyelni, mire kell még jobban felkészülni, mit kell jobban csinálni - vonta le a konzekvenciákat Martin."
Ti magatok miként definiálnátok a zenéteket?
"Mondhatjuk a zenénkre, hogy metalcore, de ez egy elég tág fogalom, ugyanis vannak benne hardcore és deathcore elemek is - elmélkedett Dominik. - Ez utóbbit rendesen ránk is szokták sütni. Ugyanakkor találkoztunk már velünk kapcsolatban a deathcore-screamo elnevezéssel is. Egy időben az emós hajstílus volt jellemző a zenekarra, tehát a screamo inkább a megjelenésünknek szólt, a deathcore pedig a zenénknek. De mi a magunk részéről próbálunk a metalcore irányába nyújtózkodni, és a lehetőségekhez képest minél inkább kitágítani a látáskörünket. Nem akarunk egy stílusnál leragadni, meg igazából egy EP alatt még nincs, hiszen nem is lehet olyan kialakult a saját stílusunk."
"Törekszünk az újításokra - szögezte le a basszer. - Egy ideje bekerült a zenénkbe új elemként a tiszta ének és a tiszta gitár, jórészt a feldolgozások miatt. Nagyjából olyan stílusban választunk feldolgozásokat, amiket mi is szeretünk, például az általad a koncertbeszámolóban is megemlített I Killed The Prom Queen, vagy As I Lay Dying. Főként az inspiráló zenekarokat próbáljuk meg kiválasztani cover szempontjából, és aztán a saját szánk íze szerint alakítani a dalokat."
"A zenekar minden tagja különféle zenét szeret, és ez jó, mert mindenki tud valami rá jellemző új ötletet bevinni a dologba - mondta a dobos."
"Az inspirációink pedig folyamatosan változnak - vette vissza a szót az énekes. - Mikor elkezdtük, az As I Lay Dying, Suicide Silence által fémjelzett vonal volt ránk a legnagyobb hatással, ma meg már nagyon szeretünk olyan újabb bandákat is, mint a Miss May I, vagy a Bury Tomorrow."
Hogyan születnek a DBB-nóták?
"Általában Dominik írja meg az alap gitártémát, ezt lehozza próbára, és közösen fejlesztjük tovább - árult el kulisszatitkokat Krisz. - Martin dolgába nem szólunk bele, a dobot teljes egészében rábízzuk, a gitárosoktól pedig szívesen vesszük a módosításokat, újításokat, ezt közösen szoktuk átbeszélni."
"Mindig egy-két személy írta a dalokat nálunk, például az EP-n szereplő öt számból négyet Feca, a régi gitárosunk jegyez, egyedül a New Blood köszönhető az új felállásnak. Feca távozása után én kezdtem el a dalokat írni, Krisztián meg a szöveget, tehát lényegében egymásnak dolgozunk - nevetett Dominik. - De mindig próbálkozunk a közös nevező megtalálásával. Nem mondhatni amúgy, hogy ontom magamból a dalokat, inkább forrja ki magát az adott téma. Ugyanakkor próbáljuk variálni a dolgokat, de mértékkel, tehát nem akarjuk, hogy a hallgató belezavarodjon, hogy még mindig ugyanazt a számot hallja-e, vagy ez már egy másik."
Krisztián, mi inspirál téged a szövegíráskor, és miről szólnak a szövegek?
"A Dominik által megírt és átküldött gitártémákra próbálok támpontokat, irányvonalakat megragadni, majd együtt átbeszéljük, hova milyen énekrészeket tervez. Ezek után kimegyek éjszaka, és elszívok egy szál cigit. Simát! - sietett hozzátenni a basszusgitáros a kibontakozó röhögést túlkiabálva. - Általában ilyenkor villan be két-három sor, amit továbbgondolva megszületik a komplett szöveg. Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy ha egy ötlettel nem tudok továbbhaladni, akkor ne görcsöljek rajta; ilyenkor pihentetni szoktam a dolgot. Az új ötleteket mindig külön skatulyákba rakom el, és szabadidőmben azokat szoktam fejlesztgetni.
Ebben a műfajban nem tartom jó ötletnek, hogy hatalmas örömökről és gyermekáldásról énekeljünk, tehát nem ezeket a témákat helyezem előtérbe. (mosolyog) Általában szomorú dolgokat szoktam magamból kiírni, ez egyébként lelkileg is sokat segít rajtam. Próbálok különböző képeket használni, és egy kicsit bújtatva fogalmazni, hogy valamilyen szinten elgondolkodtasson. Mostanában nagyon próbálok ráfeküdni a tiszta énekrészekre, hogy kellően beüssenek, és szövegileg is megragadjanak az emberek fejében."
"Fontos, hogy a hallgató bele tudja képzelni saját magát, tehát nincs így kimondva, hogy 'mindenki meghal oszt' jóvan' - nevetett az énekes. - Általában egyébként Krisz el szokta nekem mondani, hogy mire gondolt az adott dalban."
"Az egyik új dalunk (nem szerepel az EP-n - a szerk.) érdekesen állt össze amúgy, egy pénteki koncertre csütörtökön írtam meg az egyik szám szövegét - persze pár sör-jéger kombó elfogyasztása után mentem le egyedül a próbaterembe - sztorizott a szövegek felelőse. - Mire a többiek megérkeztek, nekem már voltak ötleteim, és ezeket továbbfejlesztve és a gitárokkal összehangolva megszületett a szerzemény..."
Amit pénteken már játszottatok...
"Így van! Az igazi poén az, hogy a legtöbb pozitív kritikát arra a dalszövegre kaptam, mert mondták többen utána, hogy kibaszott jó volt! Ez a legújabb számunk, azaz ezt tartjuk most éppen a legjobbnak. Be is vettük a repertoárba, és az új hanganyagunkra is fel fog majd kerülni. Skin a címe egyébként."
Szóval új sláger született?
"Nem mondanám slágernek, mert igazából nincs benne skandálható rész. De ha felvesszük, és kikerül a végleges formájában, akkor egy nagyon hallgatható dalt kaphatnak majd az emberek."
"Az EP-ről a leghallgatottabb szám a visszajelzések alapján a New Blood, talán a tiszta ének miatt - szólalt meg hosszú idő után először Martin. - Azt is megpróbáltuk, hogy a tiszta ének és a hörgés megy egyszerre, mert sok zenekar használja ezt a megoldást. A legutóbbi Roxxy-s koncerten ezt teszteltük is, és iszonyat jó visszhangja volt annak a bulinak, a közönség nagyon jól vette a lapot. Próbáltuk ott tesztelni az újdonságokat."
Most gondolom minél többet akartok koncertezni ezzel az EP-vel... És utána? Nagylemez?
"Koncertezni szeretnénk most, közben írni az új dalokat, és fejlődni, fejlődni, és megint csak fejlődni, majd aztán egy év múlva még egy EP-t felvenni - vázolta a terveket Dominik. - Szerintem nem annyira kiforrott még a stílusunk, hogy egy rendes albumnak nekiszaladjunk, a másik ok meg a pénz, nyilván. És itt nem csak a stúdióköltségről van szó, hanem egy nagylemez mögé már oda kell tenni, amit oda kell tenni. Erre még nem vagyunk felkészülve. A hangzásunkon is van még csiszolnivaló. Szóval jövőre egy EP, aztán meglátjuk."
Idén merre jártok még?
"A koncertnaptárunk év végére meglehetősen üresnek mondható - szólt Krisztián. - Dolgozunk ugyanakkor még pár koncert lekonfirmálásán. Játszunk november 2-án Pesten, a Zúzda Rockkertben, másnap Fehérváron, november 9-én a Kék Yukban, és december 30-án Komarnóban zárjuk az évet. A november 9-i Yuk-bulira különösen készülünk, ahol elég jó, főként budapesti zenekarokkal együtt lépünk majd színpadra, de a főzenekar egy olasz csapat lesz. Hiába mi kezdjük az estét, szeretnénk megmutatni a közönségnek, hogy azért Tatabánya is oda tud baszni!"
Ez így végszónak meg is teszi, srácok! Nagyon szépen köszönöm az interjút!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése