The Southern Oracle, Alteriah, Die Before Breakfast - Tatabánya, Roxxy Music Café, 2012. 07. 13.

BB

Minőségi metalbulinak lehetett szem- és fültanúja, aki az estét Tatabánya egyetlen valamirevaló rockklubjában töltötte. A Southern Oracle név eleve garancia a minőségre, hiszen amellett, hogy nemzetközi szinten is kiadták a lemezüket (a német Let It Burn Records volt az elkövető), elég intenzív koncertbanda hírében állnak, és bár zenéjük nem áll hozzám a legközelebb, nem akartam kihagyni a bulit. Már csak azért sem, mert az egyik előzenekarral interjúzni készültem - hamarosan ennek gyümölcse a Carbonon is látható lesz.

Sonata Arctica - Stones Grow Her Name (2012, Nuclear Blast)

N.

A kedvenc finn bandáim közé sorolható Sonata Arctica legújabb albumánál – mely a Stones Grow Her Name címet viseli – az volt az érzésem, hogy kissé mellékvágányra futott a csapat a korábbi megszokott, ám jól bevált power-metal vonalhoz képest. Immáron a hetedik stúdióalbumként debütáló korongra összesen három évet kellett várniuk a rajongóknak, és - vendégzenészek ide, neves lemezkiadó oda - ezúttal sajnos nem azt eredményt kaptam, amire számítottam tőlük.

Nyári mozgás

BB

Ritkán jelentkezem bloghírekkel, de ha igen, tudható, hogy változás történt. És most is ez a helyzet sajnos...

Rush - Clockwork Angels (2012, Roadrunner)

BB

Ha a Rush lemezt ad ki, arra túlzás nélkül felkapja a fejét az egész keményzenei világ, mert tudható, hogy ismét valami óriási dolgot tettek le az asztalra. Sajnos, nem kényeztetik el a rajongókat zsinórban készülő sorlemezhalommal, a Clockwork Angels csak a harmadik ebben az évezredben (noha különböző koncertkiadványokat időnként megjelentetnek, mondanom sem kell, az összes bandát állva hagyó minőséggel és igényességgel). Előre szólok, hogy objektív vélemény fog következni, de ez a lemez nálam a Signals mellett a legjobb korongjuknak számít. Egyben az év lemeze-díj legnagyobb várományosának... (Bizony, nem hittem volna, hogy konkurálhat akármi is az Omertà-val idén, de mégis...)